Van egy jó barátom, igaz eddig 2 alkalommal találkoztunk csupán. Az internet sok hátránya mellett lehetővé teszi az efféle emberi kapcsolatok létét is. Ő egy mélyen vallásos gondolkodású ember, így sokszor szoktunk lelki témákról is beszélgetni.
Egyszer beszélgettünk neten a hitről, vagyis Istenbe vetett bizalomról. Barátom elmondta ezirányú vélekedését, miszerint ha kérné Istent, hogy egy világi barátját tegye nyitottá, és másnap a barátja azt mondaná, hogy "had mennyek már el a gyülekezetetekbe", akkor bizony nem szabadna meglepődni, merthogy bízott Istenben, hogy megteszi a dolgát. Ha valóban bízik benne, akkor szinte számít is rá, hogy ez meg fog történni.
Rá egy napra beszélgettem egy másik barátommal, akiért szoktam imádkozni. Hát nem beszélgettünk komoly bibliai támákról vagy egy fél órát? (ráadásul nem én kezdeményeztem, csupán megragadtam egy általa feldobott lehetőséget)
Miután elment, eszembe jutott előző napi kis beszélgetésünk, amely valahogy mintha idevágna :).
Pont ez a kérdés(kör) járt a fejemben a hétvégén. Jókor jött a tapasztalatod. Bátorítólag, ösztönzőleg hatott, hogy helyre rakjam a felmerült zavaros gondolataimat. :)
VálaszTörlés„Legyen néktek a ti hitetek szerint.” Máté 9:29
Úgy érzem, sokszor nem azért nem teljesülnek az imakéréseink, mert Istennek más lenne a szándéka, terve az adott helyzetre. Hanem azért nem, mert sajnos nem hisszük el, hogy teljesíteni is fogja őket. Hiányzik – ahogy írtad - a "szinte számítok is rá". A jel, hogy amit kértem, azt valóban szeretném is, hogyha teljesülne - az imában elhangzó „hiszem, hogy megteszed Uram” melletti gondolati pecsét.
A földműves, aki hiszi, hogy Isten esőt ad a kérésére,
esernyővel megy ki a szántóföldre.
Egy helyen ezt olvastam: „Ne szorítsd Istent korlátok közé!” – Mindenható és cselekvő Isten; Szerencsétlen próbálkozás lenne meghatározni, hogy mi lehetséges Vele, ha egyszer azt olvashatjuk a Bibliában, hogy „minden”.
Ez most nekem is nagy bátorítás, és született is elhatározás bennem :) És cselekedet is... és várom Isten válaszát :)
VálaszTörlésAzt hiszem, ez mindannyiunknak nagy bátorítás volt. :) Én szerettem volna már veletek megosztani egy dolgot és ennél jobb előzményt nem is kaphattam volna Tőletek.
VálaszTörlésSzeretném megköszönni a családomért elmondott imáitokat!
A mi drága mennyei Atyánk sokkal hamarabb válaszolt, mint én gondoltam volna. Mióta csak megérkeztem múlt héten, a legnagyobb egyetértés, nyugalom és idill uralkodik a családban. Pedig ti tudjátok milyen volt a helyzet. Eddig Anyu, Apu, Öcsi és a Húgom is csak jókedvű volt, együtt sétálunk esténénk ,rengeteget nevetünk közösen. Nem is tudom, hogy voltunk-e valaha ennyire jó család. :) Nem győzök hálát adni a jó Istennek.
Nem ez volt az egyelten imám, ami meghallgatásra talált az utóbbi időben. Sok időbe került, míg elhittem, hogy ha kérem, akkor Ő megsegít.Nagyon sokszor jut eszembe ez az ige:
" Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek" (Márk 9,24)
Kaptunk a mi Megváltónktól nem is egy ígéretet, hogy:" amit könyörgésetekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek" (Máté 21,22)
Csak rajtunk múlik, hogy van-e elég bizalmunk hinni Benne.
Bárcsak mindig ilyen könnyű lenne, mint leírni :)
Nekem nagyon bátorító volt, mind a tapasztalat, mind a megjgyzésként hozzáfűzött tapaszatlatok.
VálaszTörlésKöszi mindenkinek!
Én azon gondolkoztam, hogy ez egyfajta változatosságot is ad az életnek, ha mindig vannak kéréseink a jó Isten felé, és azután azt várjuk, hogy most milyen különös módon fog válaszolni. Azt vettem észre, hogy mikor ilyen a lelkületem, akkor sohasem unalmas az élet, hanem inkább izgalmassá teszi ez a várakozás.
Egyszer például Bózsvára menet, már fél óra késében volt a vonat, azaz a hozzá csatlakozó busznak már fél órája el kellett mennie, mi pedig még nem értünk be az állomásra. Ez volt az utolsó busz aznap. De én tudatosan nem aggodalmaskodtam, hanem biztos voltam benne, hogy lesz megoldás. Mikor végül beértünk három negyed óra késéssel, a busz még mindig bent állt...