Először nem sok kedve van az embernek itt élni, és nehezen tudja elképzelni, hogy mi gyönyörű van-e tájban.
Mégis olyan ez a vidék, mint a Biblia. Először rágós, nehezen emészthető, de kitartó munka után édessé, és táplálóvá válik.
A négy nap alatt a kopár sziklatömegek közt páratlan szépségekre, hihetetlen hangulatokra leltünk. Az ember nem hinné, hogy mennyi virág bújik meg itt - ott, és hogy milyen kis ékszerdobozok találhatók egyes helyeken. Vízesések, tengerszemek, hómezők közepén kis tavak, rododendronerdők, lemenő nap aranyozta sziklacsúcsok, varázslatos vagy épp misztikusan sötét felhőjátékok, frenetikus panorámák jellemzik ezt a vidéket.
Olyan ez, mint az élet. Az ember kemény munka nélkül, azaz a részletek felkutatása nélkül kietlennek és kopárnak fogja találni azt, ahol a valóságban a legnagyobb szépségeket, és élet-örömöket lehet találni.
4 napos túránk vasárnaptól szerdáig (terv szerint csütörtökig) tartott, érdekes tapasztalatokkal ajándékozott meg minket. Ugyan medvével nem találkoztunk (bár tavaly egy túratársunk látott), de farkaslábnyom azért akadt (4. kép közelében). Információs táblák is jelezték, előfordul errefelé a lompos farkú. Félni mégsem kell tőlük, az embertől tartanak, csak a ridegen tartott lábasjószágokra vadásznak.
Az első nap majdnem bevállaltunk egy viharos, éjszakai menetet, ami nem csak kemény, de veszélyes is lett volna. Isten vezetését láthattuk meg abban, hogy egy akár éjfélig tartó, villámfényes, szeles, esős hátizsákos hegyi túra helyett inkább egy üres és kényelmes menedékházban altatott, ingyen.
A következő napok ugyan fázósak voltak, de páratlan szépségeket kaptunk. Nem adott könnyű körülményeket, de segített, hogy a túra elérje nemes célját, hogy két gyászoló túratársunk vigasztalást kaphasson.
Legyen hála Alkotónknak, aki ugyan nem könnyű, de szép és gyönyörű élettel akar megajándékozni, már ebben a romos világban is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése