A keresztáldozatban rejlő erő

Nekem az a felfedezésem, hogy Jézus keresztáldozatában valódi erő van. Időnként van úgy az ember, hogy vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Emberileg talán nem is tartja rossznak azt a dolgot, csak valahol tudja, hogy Isten nem helyeselné. Emberileg cselekedni akarja, ami jól esik. Ebből azért nehéz kitörni, azért nem tudja az ember a jót tenni, mert egyszerűen nincs meg benne az akarás, hogy a jót tegye. A rossz viszont nagyon erősen képes vonzani az embert. És igazából emberi ésszel nem is tartja azt rossznak. Nem képes az ember a jót választani, mert egyszerűen nincs meg benne az akarás. Hogyan lehet ebből kitörni? Szerintem valahol itt kezdődik a hit...
Az ember tudja, vagy talán fogalmazzunk inkább úgy, hogy vannak benne emlékképek, hogy az a dolog, amit annyira tenni akar, az utána lévő következmények nem lesznek annyira jók. Ez az egész rossz utáni vágy igazából egy nagy hazugság, egy csalás. Ez a tudat így önmagában még kevés is. Viszont tudomásunk van Jézusról, aki otthagyta a Mennyet, és közénk jött, ugyan olyan esendő emberi természetet vett fel, részese volt minden szenvedéseinknek és nehézségeinknek, és a keresztfán értünk, érted, értem meghalt. Mindent odaadott értünk! Maga a teremtő Isten az életét adta azért, hogy ebben a hatalmas csalásban legyen hitünk kitartani, és a tettek következményére tekinteni. Tekintsünk fel a keresztfára! Isten azért hozta meg ezt az áldozatot, mert valamikor csak ez az egyetlen dolog, ami képes kizökkenteni az embert a saját akaratának csapdájából. Ha feltekintünk a keresztre, lelki szemeinkkel szemléljük Őt, áldozatát, amit értünk hozott, pont azért, hogy hitet ébresszen bennünk, hogy ennyire fontosak vagyunk Neki, ennyire szeret minket, és hogy ekkora áldozatot képes volt meghozni azért, hogy ebben a nagy csalásban meg tudjon tartani... Ha az ember feltekint a keresztfára, amikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága, akkor valahogyan az emberben lévő akarat képes megváltozni. Ez küzdelem, nem is kicsi, de a kereszt segítségével lehet benne nyerni. És akkor az ember azt tapasztalja, ahogyan meg van írva, hogy amikor ellenáll a kísértőnek, akkor a kísértő elfut tőle. A parányi, gyenge és esendő ember a keresztáldozatban rejlő erő segítségével képes ellenállni a hatalmas Sárkánynak. Az a bizonyos nagy és hatalmas Sárkány a keresztáldozat fényében kénytelen engedni a gyenge és esendő embernek.
Nem tudom, mennyire sikerült átadnom ezt a tapasztalatot. A tapasztalatban lévő "ember" én vagyok. Én, amióta kezdek erre így rájönni, és amikor sikerül ezt használnom, olyat szoktam tapasztalni, hogy bármilyen fáradt vagyok is, valahogyan győzelemre jutok - pedig alapból ilyen esetben nem szokott úgy történni, hogy győznék. Azért írtam ezt le most, mert ma egy ilyen tapasztalatom volt. Istennek valahogy sikerült megtartania. Magamban azon tanakodok, hogy vajon hogyan sikerült ez Istennek. Magamtól nem vagyok képes ilyenre. Nem mondom, hogy mindig sikerülne feltekintenem a keresztre, de azt érzem, kezdek felfedezni ebben valamit. Úgyhogy Jézus áldozatában tényleg van valami, ami képes megmenteni az embert.