2012. március 5., hétfő

IC első osztályon

Tegnap estefelé történt ez, amit most meg szeretnék osztani Veletek.
Utazunk hazafelé Soltszentimréről... Minden rendben történik. Aztán az egyik megállónál többet vár a vonat, mint kéne. Aztán csak vár és vár... Egy idő után már majdnem 50 perc késést halmoz fel. Éppen mondom, hogy 50 perc lenne az átszállásra Budapesten (ami azért nem kis idő), hogy elérjem a csatlakozásom. És kb ekkor elindul a vonat. De most már kérdéses, hogy elérem-e. Közben feltűnik, hogy nem is volt kalauz még, akitől jegyet vehettünk volna, ugyanis a felszálló helyen nem volt jegypénztár.
Ahogy nézegetem a menetrendet, a következő vonat, amivel még értelmes időben hazaérek, egy IC. Gondolatban azt célzom meg, ha nem érem el, amit el szeretnék érni. Valamikor azért felbukkan a kalauz, de nem áll meg nálunk, hogy kérné a jegyeket. Eltelik egy idő ezután, amikor újra megjelenik, de akkor sem áll meg, csak elmegy. Hát, így utazunk. Lassan megérkezünk Budapestre. Meg is állapítottuk, hogy most ingyen utaztunk. :)
Marad 2 percem az átszállásra, de jegyem még nincs. Gyorsan elbúcsúzunk, és megkísérlem, amire már nincs szinte esély. Oda megyek a táblához, hogy lássam az induló vonatokat. Még éppen látom a kiíráson a vonatom, de pár másodperc múlva el is tűnik a tábláról, és persze már indulási ideje is van, meg jegyem még nincs, ami előre láthatólag legalább 5-10 perc plusz idő. Hát, akkor erről lemondtam, megyek a jegypénztárhoz.
Akik előttem voltak a sorban, ők is arra az IC-re kértek jegyet, de már náluk is azt mondta a jegyeladó, hogy másodosztályra már nincs jegy, csak az első osztályra. Magamban el is gondolkodok, hogy: hú, mennyibe fog akkor ez így kerülni, ha csak első osztályra van, és ráadásul Intercity... De mivel az előző vonat út ajándék volt a MÁV-tól, így nem nyugtalankodtam. :)
Rám kerül a sor, kérem a jegyet... közben próbálok egyezkedni, hogy mondjuk helyjegyet nem kérnék, és majd a folyosón utaznék, vagy ilyesmi, de azt mondták, nincs ilyenre mód, sajnálják. Hát, nem baj. Megvettem a jegyet, és el is indultam a vonathoz, hogy felszálljak.
Amikor felszálltam, és elhelyezkedtem, elgondolkodtam. Két részről volt számomra ez tapasztalat.
Egyik részről: Milyen jó humorérzéke van Istennek! :)
Késik a vonat, ezért lekésem a csatlakozást; csak az IC marad, amivel értelmes időben hazaérek még, és már csak az első osztályon van hely, így drágább is, még azon kívül is, hogy IC. Viszont, ez az IC szinte pont olyan időben ér be Győrbe, mint az előbb lekésett gyorsvonat; az előző vonat út ingyen volt, ezért összességében az egész út még olcsóbb is 640 Ft-tal; és első osztályon mehetek haza Intercityn. Egyáltalán nem jártam rosszabbul, sőt, jobban! Kb ugyan akkor érek haza, még így is olcsóbban utazok, és még kényelmesebben is.
Más részről: Ha az előző vonaton kellett volna jegyet fizetni, akkor úgy viszont drágább lett volna az út; de mivel nem kellett, Isten így megmentett az emiatt való bosszankodástól :)
Isten olyan figyelmes tud lenni! És közben jó humorérzéke is van.